Más-Világ-Lét Belépés

Más-Világ-Lét A Tudatosság Rendszere






 FŐMENÜ

  FEJOLDAL 


 Más-Világ

 Világ-Lét

 Lét-Váltás

 ALAPISMERETEK

 Tudatosság

 Magocskák
 



Kristóf István

 Kristóf István
 Tudatosság Út-Mutató

Kristóf István facebook
  Kristóf István
  facebook












Tantra-Fény-Mag Belépés





Tantra-Fény-Mag facebook
Más-Világ-Lét
A Tudatosság RendSZERe

Más-Világ 1. kor Próbálkozások

 1. Kor Próbálkozások

 Más-Világ

 Világ-Lét 

 Lét Váltás 


MÁS-VILÁG

1. Kor Próbálkozások


 

OSZTÁLYKÉP 1987
 
Üvöltöző hangot hallok,
Decibeles infrahangok.
Honnan jöhet e légrezgés?
Falról hullik már a festés.
Mi lehet az eredete?
Gyanakszom már valamire.
10-es előtt most megállok,
fájdalomtól felkiáltok.
Ajtó és fej találkozás,
Hangosabb a kiáltozás.
Bocs! Hallom és közeledek,
Monomános eredetek.
’Lóztok! Nyögöm még szédülve,
Padom felé ereszkedve.
Lapok tele egyenlettel,
Vonalakkal, négyzetekkel.
Ki mindennek eredete?
Bizonyára nem én, sem te.
S a zajforrás ki lehet?
Majszol épp egy szendvicset.
Kőcsizmáját arrébb rakja,
Kezében egy zacskó Panda.
Ráncigál egy kéz a padhoz:
Kockás lapot, s ceruzáz hozz.
Rájövök a baj okára,
Biomán az éltem ára.
Még egy hívás, nincsen vége:
Csakhogy itt vagy te már végre!
Mitől van e szívélyesség?
Itt ez a lap olvass, tessék!
Szerepet kell felolvasnom.
A szöveget nyögve mondom.
Végén csattan ám az ostor:
Tendisztikkor, sváfee, foszfor.
Mikor lesz mindennek vége?
Itt a csengő, ülök végre.
 
1987.

 

 I.OSZTÁLY
 
Ismeretlen, szokatlan arcok vesznek körül.
Mit akartok?
Ő mit gondol rólam?
Már megint rosszul szóltam?
Ha megismertek, s megismerlek titeket,
A véleményünk megváltozhat gyerekek.
Te tetszel nekem!
Jövőre nem vagy már oly szimpatikus,
S iskola végére ,
Pontot teszünk ismeretségünk végére.
Az idegen arcok, melyek körülvesznek,
Holnap talán nekem is keresztbe tesznek.
Négy év áll előttünk,
Mely élményeket hagy majd lelkünkben.
Tekints el hibámtól,
S négy év múlva ,
Mint két barát váljunk el egymástól.
Hát kezdődjék a kegyetlen verseny,
Mely diplomáért indul,
S nem szállhat ki egy sem.
 
1990.

 

 ELSŐS  DAL
 
Kezdődjék a robot újra,
Induljunk a hosszú útra.
Sok idegen arccal szemben,
Magam vagyok, s rossz a kedvem.
Mit gondolnak vajon rólam?
Bizonyára rosszat mondtam.
Nem akarom őt úgy látni,
S magamat már elásni,
Hogy négy röpke év alatt,
Kiépítsek egy falat.
Közöttetek hadd maradjak,
Az élet innen kiragadhat,
De bírjuk együtt reménykedve,
Mindenkinek jó a kedve.
Zárkózz el a közösségtől,
Szép élmények emlékétől!
Mindent csak a karrierért ,
A többi hülye semmit sem ért!
/Kezdődjék hát közös sorsunk,
vagy kibírjuk, vagy kihullunk./
 
1990.
 

 FINÁLÉ /szabad változat/
 
Itt vagyunk hát ,beérkeztünk.
Fordulópont, s a mi életünk.
Te mit teszel?
Tudom, látom eszel.
Nem úgy értem.
Mit választasz?
Nem választasz?
Te még kis ember vagy ahhoz, hogy válassz.
Mások majd döntenek helyetted,
Mit tegyél: Tanulj, vagy menj,
S keresd meg,mit gyomrodba tehetsz,
S válj olyanná,amilyen soha nem akartál lenni.
De az élet folyik tovább ,
S te sodródsz tovább az árral,
Időnként lemerülsz,
S néha találsz egy fatörzset,
Mely elkorhad alattad,
És ismét vízbe dőlhetsz.
Befejeztük, s folytatjuk így, vagy úgy,
De muszáj folytatni.
Minden jót mindenkinek.
1990.

 

 FINÁLÉ /dal változat/
 
Végállomás,s mi itt vagyunk.
Célunk ez, és mégse célunk.
Gondolj vissza éveidre !
Így képzelted? Nem így! Ugye?
Nem is rajtad múlt a lényeg,
S minden hibád apró vétek.
Nem te szabtad meg az irányt,
A mocsokból nincs ki kiránt.
És most itt vagy, befejezted.
Nem érte meg,ezzel kezded.
Tekints vissza,egy pillanat,
Melynek érzed sor vágyadat.
Az életed csak néhány perc,
Végigküzdve nem sokat nyersz.
Tekints hát a társaidra,
Nem igaz, hogy nem vágysz vissza.
Ők,s te együtt alkottatok,
Élők s holtak mind itt vagytok.
Tudásunk csak gyarapodhat,
De ha nincs így kialudhat.
 
1990.

 

 10 ÉV /szabad változat/
 
Száll az idő kegyetlen, s mi öregszünk.
A többiek kiktől elválaszt egy generáció,
Sorban tűnnek el közülünk.
Mit jelent tíz év?
Nem kell túl nagy hév,
S mire feleszmélsz,
Már évtizeddel öregebbnek mondhatod magad.
Nézhetsz a tükörbe,a kép megragad.
Minden nap látod e fáradt, aszott arcot,
De fogalmad sincs arról,tíz éve milyen volt.
Előtted egy fénykép, s a bal alsó sarokban,
Kivasalt arccal nevetsz vissza onnan.
Hát térj észre végre!
Nézd az időt, mely életed végére percnek fog tűnni,
S te nem állíthatod meg a perceket,
Inkább cipeld rád bízott keresztedet.
 
1990.

 

 10 ÉV /dal változat/
 
Tovatűnik egy évtized,
Fáradttá vált a két szemed.
Kudarcaid ráncok őrzik 

És napjaid kedved szegik

   /Arcodon a kudarcaid/

   /ráncokként  a kedved szegik/


A remény kialszik benned,
Nem tudod mit kéne tenned.
Tíz év elszállt minden nélkül ,
Az életed mégsem szépül.
Úgy gondolod ,hogy jövőre
Kocka fordul, s jutsz előbbre?
Felrémlik egy arc előtted,
Ismerősöd már mögötted.
Hol is láttad utoljára?
Megismert, s most nézett hátra.
Osztálytársad volt ő egykor,
Egyetemre nem ment akkor.
 
1990.

Vissza a Más-Világ 4 fejezetéhez

 

 

 Vissza a FEJOLDAL -ra

 

Tantra-Fény-Mag Weboldal

Tantra-Fény-Mag WEB

 

 
 Kristóf István



Tantra-Fény-Mag Weboldal Belépés
Tantra-Fény-Mag weboldal

Tantra-Fény-Mag
HÍRLEVÉL Feliratkozás

Mobilbarát reszponzív weboldal
© Kristóf István since 2007
Az oldal tartalmát csak a szerző engedélyével használhatod fel